Életjel!!

Tudom ,tudom,tudom!!!És NAGYON ,NAGYON sajnálom , hogy eltűntem de nem igazán jeleskedtem tanulás terén ezért keveset kerültem géphez.://:(NAGYON keveset.
Próbálom hamar hozni az új fejezetet.Csak mint mondtam nem nagyon van rá időm mivel még nyelv vizsgára is készülnöm kell külön tanárnál.De mindjárt itt a nyár és akkor elég sok frisst fogok hozni:))IGÉREM!!és a többi blogomra is:)
 millió puszi minden olvasómnak:)


Natalie

5.fejezet

iitt is vagyok:Dlégyszi írjatok komikat!!!:(



/Alex szemszöge/


Amikor hazaértünk ,már Andrew is otthon volt.
-Milyen volt a túra?-kérdezte mosolyogva , miközben egyik kezével Amanda-t ölelte.
-Nagyon jó volt.-mosolyogtam vissza rájuk.
-Nem találkoztatok idegenekkel sem ,igaz?-kérdezte aggodalmasan Will.
-Még állatokkal sem , nemhogy vámpírokkal.-rázta meg a fejét Ben.
-Hol van Lizzy?-kérdeztem fogadott öcsémtől.
-Fent , készül.Megyünk vásárolni.-forgatta meg a szemét.
-De lelkes vagy öcskös.-vigyorogtam rá.
-Már két hónapja nem volt , ezt is csak kibírom.-sóhajtott fel , majd elmosolyodott-De legalább nem egyedül szenvedek.
-Mi is megyünk.-állt fel bátyám és Amandá-t is magával húzta.Szerencsére senki sem gondolta , hogy Andrew és köztem valamint Ben között vértestvéri kötelék van.Ő valahogy sokkal komolyabbnak hatott mint mi.Ezért inkább azt mondtuk  , hogy ő fogadott örökbe minket.Igazából tényleg úgy viselkedett velünk mintha az apánk lenne , ami néha zavart mert csupán 3 év van közöttünk.
-Indulhatunk!-sasszézott le az emeletről Lizzy.
-Akkor majd jövünk.-mosolygott ránk Andrew és kimentek a garázsba ,így ketten maradtunk a házban.A konyha felé vettem az irányt , és a hűtőből egy tasak vért vettem ki.Egy bögrébe öntöttem és a mikróba raktam.Pár másodperc múlva már (miután megittam) már nem voltam szomjas , ezért elmostam a poharat a csepegtetőbe tettem , és visszamentem a nappaliba.
-Öcsi ,te nem vagy szomjas?-kérdeztem miközben ledobtam magam mellé a kanapéra.
-Reggel két tasakkal is ittam, úgyhogy nem.-válaszolta unottan.
A TV-ben nem volt semmi érdekes ezért Ben azzal állt elő , hogy eddzük egy kicsit egymás harci teknikáját.Kimentünk az udvarra és egymásnak estünk.Egyszer tudott csak felülkerekedni rajtam , utána már nem hagytam magamat , és mindig  a földre küldtem.
-Veled nem jó harcolni.-jelentette ki-Kétszer akkora vagy mint én.Esélyem sincs.
-Végre belátod öcskös.-borzoltam meg a haját-Will és Andrew a te súlycsoportod.
-Andrew?-nevetett-Te láttad már őt harcolni , mert én még soha.A kis békepárti.
-Nincs abba semmi rossz.-vontam meg a vállamat.
-Igaz , őt így kell elfogadni.-bólintott majd elvigyorodott-És kezdesz már féltékeny lenni?
-Kire lennék én féltékeny?-ráncoltam homlokomat értetlenül.
-Hát Chloe ex pasijára.Én a helyedben már lefoglalnám a repülőjegyeket.
-Chloe EX pasija engem nem érdekel.-mondtam komoran az ex szót kihangsúlyozva-Engem csak Chloe érdekel.
-És mikor akarod beavatni a "kis" titkunkba?-kérdezte vigyorogva.
-És te mikor akarod beavatni Debby-t a "kis" titkunkba?-kérdeztem vissza , amitől lehervadt a vigyor az arcáról és szitkozódni kezdett.
-Majd..hamarosan...egyszer...valamikor.-sorolta gondolatait,mire én ismét csak elmosolyodtam.


Este felé úgy döntöttem meglátogatom kedvesemet.Éppen készült valahova.Haját egy hajgumival összefogta  és felhúzta a kapucnit.
-Deb!Elmegyek az erdőbe futni!Most nem viszek telót.Nem maradok sokáig , max 1-2 órát.Ha apa hazajön mond meg neki kérlek!-kiabálta az emelet felé , miközben keze a kilincsen nyugodott.
-Megmondom!Szia!-kiabált le fentről huga.
Amikor nyitotta az ajtót leugrottam a fáról és egy bokor mögött bújtam el.Mikor futni kezdett követtem.A végén egy kis tisztásra ért ki , melyet megvilágított a Hold.Véletlenül ráléptem egy botra ami kis reccsenéssel kettétört.Nem gondoltam , hogy meghallja.


/Chloe szemszöge/


Az erdőből kis reccsenés hallatszott mire azonnal megfordultam.Egész végig úgy éreztem mintha követnének.
-Ki van ott?-kérdeztem magabiztosan.Szerencsére a hangom nem remegett meg , pedig irtóra megijedtem.A szívem úgy dobogott , hogy azt hittem menten szívinfarktust kapok.Ekkor Alex lépett ki a bokrok és fák takarásából.
-Nyugi cica csak én vagyok.-mosolygott rám miközben felém lépkedett.Megkönnyebbülten  fújtam ki a levegőt.
-Mit keresel te itt?-kérdeztem mosolyogva.
-Téged.-mondta miközben átölelt ,majd megcsókolt.
-Megtaláltál.
-Nos ha még mindig áll az ajánlat , őszi szünetben mehetünk veletek New York-ba.
-Oh , Debby egy kicsit előreszaladt ...még mi sem kérdeztük meg apát , de majd ráveszem valahogy , hogy elengedjen.Köszi , hogy ilyen gyors választ adtál ,örülök ,hogy velünk jösztök....ha megyünk.-mosolyogtam rá-De most már induljunk vissza , nehogy apa szívinfarktust kapjon,mert Debby képes és nem szól neki....poénból.
-Oké menjünk.


Pont akkor értünk haza amikor apa.
-Sziasztok.-nézett ránk meglepődve.
-Szia apa!-mosolyogtam rá.
-Jó napot Dr. Bloom!-köszönt illedelmesen Alex-Alexader More.-nyújtott kezet.
-Tudom ki vagy.-mosolygott rá apám-Andrew sokat mesélt rólad.Merre jártatok?
-Futni mentem , és akkor találkoztam Alex-szel.-magyaráztam.
-Á értem.-mosolyodott el sejtelmesen.
-Na akkor én megyek is.Holnap találkozunk a suliban.-mosolygott rám majd egy puszit adott az arcomra.
-Rendben.Szia-integettem , miközben ő visszafutott az erdőbe.
-Jó kondiban van.-jegyezte meg apám mire ránéztem-Úgy értem , hogy ők a város másik felén laknak.
-Tényleg?-ráncoltam a homlokomat.
-Igen.-bólintott és az ajtó felé indult.Követtem-Szóval ő az új fiúd.
-Apa ne mond azt , hogy új.Olyan mintha egy tárgyról beszélnél.
-Nemrég jöttetek össze igaz?-bólintottam-Akkor ő az új fiúd.-jelentette ki-Egyébként sok jót hallottam róla a fogadott apjától , úgyhogy semmi ellenvetésem.Hány éves is?-kérdezte komikusan.
-Apa, ne kezd kérlek.-néztem rá jelentőségteljesen.
-Jól van.Örülök , hogy be tudtál illeszkedni.-mondta és adott egy puszit a homlokomra.
-És nem csak én.-mosolyogtam rá.
-Ezt , hogy érted?
-Remélem Alex öccséről és jó dolgokat hallottál , mert Debby-nek vele volt randija.Őt faggasd ki.-néztem rá cinkosul.
-Köszönöm a tippet.-mosolygott vissza.Majd mikor beléptünk a házba az emeletre kiáltott- Debby gyere le egy kicsit!Beszélni szeretnék veled!-ezután rám kacsintott.

Csak akkor ütött szöget a fejembe amikor a szobámba értem:apa nagyon jó kedvű ma.De vajon miért?Inkább nem törődtem a miértekkel ,csak örültem neki , hogy jobb a kedve.


Másnap a suliban kaptam jó pár gyilkos pillantást néhány lánytól , amiért Alex-szel "mutatkoztam",aki csupán mosolyogva annyit mondott:
-Ne foglalkozz velük!Csak irigykednek!
Próbáltam magam túltenni az egészen...én tényleg próbáltam.De ez egyszerűen képtelenség volt.Mindenhol ott voltak!

Alig vártam , hogy hazaérjünk.
Mikor végre otthon voltunk és beestem a szobámba az ágyra vetettem magam és elaludtam.

kérlek írjatok komikat!!!O.O

4.fejezet-Dupla randi...

bocsi a sok késésért://csakhát tudjátok  suli:/



/Debby szemszöge/

Reggel Chloe csengőhangjára ébredtem.Amikor már 2 perce szólt  a zene átkiabáltam a szomszédos szobába:
-Nyírd már ki a telefonod!-ekkor végre a számomra zavaró hang megszűnt ami vagy a hívó fél türelmetlenségének köszönhető , vagy végre felvette.Ránéztem az órára.Fél öt volt.Amikor ez tudatosult bennem a fejemre húztam a takarót és megpróbáltam tovább aludni , de egyszerűen nem tudtam.Bárki is hívta remélem fontos volt.Ekkor lépteket hallottam közeledni a szobám felé , majd valaki mellém feküdt és elkezdte lehúzni a takarót az arcomról.Drága nővéremmel találtam magam szemben , aki még mindig tegnapi ruhájában volt , de haja szanaszét meredezett , és még álmosan pislogott.De ezzel szemben sugárzott a boldogságtól.
-Apa volt.Azt üzeni , hogy sajnálja de csak este ér haza.-csak ennyit mondott és várt.Várta , hogy  elkezdjem faggatni a tegnap estéről.
-Na jó kivele!Mi volt tegnap?-kérdeztem miközben felkönyököltem és kezemmel tartottam a fejemet.
-Megcsókolt!-vigyorodott el.Köpni-nyelni nem tudtam a  meglepettségtől.
-Jézusom!Alig vagyunk itt egy hete , te pedig máris elcsavarod a helyi szépfiú fejét!-nevettem-Mármint az egyikét!-tettem  hozzá, így utalva Ben-re.
-Tudom de....ez nem én vagyok!Mármint...sose voltam az a nagy pasizós csajszi.
-Nem beszélhetnénk meg ezt egy kávé mellett?-kérdeztem elnyomva egy ásítást.
-De, persze.Csak kifésülöm a hajamat.-mondta és ki is ment a szobából.
-Hozzam a drótkefét?Vagy az olló ötlete , jobban tetszik?-kiabáltam utána nevetve.
-Nagyon vicces!-jegyezte meg epésen,amin megint csak nevetni tudtam.Amíg ő a hajával küzdött , én kávét főztem majd egy bögrébe öntöttem és végül raktam bele cukrot és tejet.A legfelső fiókból kivettem egy-egy kiskanalat és kevergetni kezdtem a bögre tartalmát.Amikor a konyhából jöttem kifelé a bögrékkel a kezemben ,zene csendült fel a nappaliban lévő hifiből.Méghozzá az aktuális kedvencünk a  Moves Like Jagger. Chloe immár melegítőben jött az étkezőbe.Nem is járt , inkább táncolt.Szóval pontosabban betáncolt az étkezőbe.A kezébe adtam a bögrét ő pedig  egy húzásra megitta a tartalmát.
-Azta kisanyám!Neked tényleg jókedved van.-nevetettem.Ekkor valaki csengetett.
-Majd én nyitom!-szaladt az ajtóhoz , majd rögtön kikulcsolta és kinyitotta.
-Alex , Ben!Micsoda meglepetés!-mikor ezt meghallottam félrenyeltem ,aminek okán majdnem megfulladtam.Ben!Itt!Én meg pizsiben vagyok és még csak meg sem fésülködtem!Fel akartam szaladni a lépcsőn de az pont a bejárattal szemben volt.Az egyik szék karfáján ott lógott az egyik kapucnis felsőm.Adta magát az ötlet.A fejemre húztam a kapucnit és villámgyorsan az emeletre szaladtam.Még köszönni sem köszöntem.Én is kivettem egy melegítőt a gardróbból meg persze fehérneműt ,magamra kaptam , kifésültem a hajamat és közben fogat mostam.Majd befújtam magam egy nagyon kevés parfümmel.Mindezt 1 perc alatt.Elégedetten sétáltam a nappaliba ahol a fiúk vártak.
-Sziasztok!-köszöntem mosolyogva vendégeinknek.
-Jó reggelt!Azt hittük  mi ébreszthetünk titeket.-mondta kicsit csalódottan Ben.
-És mit csináltatok volna , hogyha az apánk nyit ajtót?-kérdeztem kuncogva.
-Az az eshetőség ki volt zárva mivel a mi apánk felhívott , hogy megmondja az apátok túlórázik.
-Na igen ez rá vall.-nevetett Alex-Szóval megkért minket , hogy nézzük meg , jól vagytok -e.De úgy tűnik a szájból szájba lélegeztetést most sajnos , nem kell használnunk.-nézett Chloe-ra aki már a hasát fogta a nevetéstől.Na igen.Látszik , hogy még nem voltak New York-ban.
-Aki New York-ban nem kerül bajba , az a világ bármelyik apró szegletében megél gond nélkül.-nevettem-Amúgy nem kértek valamit?Reggeliztetek már?
-Nem köszi.Már reggeliztünk.-válaszolt Ben mert Alex-nek más dolga akadt.Vagy inkább úgy mondanám a szája akadt össze a nővéremével.
-Gyere , menjünk fel a szobámba.Nem akarok itt lenni amikor lenyelik egymást.-nevettem.Szó nélkül követett engem.
-Ez az én szobám.-mutattam végig a helyiségen.
-Szép.-mosolygott rám.Az ágyam előtt álló kanapéra mutattam.
-Foglalj helyet nyugodtan.
-Köszönöm.A nővéred arcáról se lehet levakarni a vigyort tegnap óta?
-Nem.De hát ezt teszi a szerelem.-emeltem égnek a tekintetem.
-Ahogy mondod.-bólogatott egyetértően.



/Chloe szemszöge/


Amikor elváltak egymástól ajkaink rögtön elpirultam.
-Nagyon aranyos vagy amikor elpirulsz.-suttogta mosolyogva és az ölébe húzott-Esetleg megismételhetnénk a tegnap estét ma...annyi változással , hogy ez dupla randi lenne.
-Persze.Kik jönnek velünk?
-Hát remélem az öcsém és a hugod.Már ha Ben-nek lesz elég bátorsága.-mosolygott rám miközben egy szőke fürtömmel  játszadozott.De boldog lesz Debby .
-És hova megyünk?-kérdeztem , miközben felálltam.
-Temetőbe , szellemet idézni!-ugratott.
-Na ,most komolyan!Hova megyünk?-kérdeztem miközben átkaroltam nyakát.
-Hm..-gondolkodott el-Szerettek túrázni?Persze megértem ha nem , akkor beülhetünk valahová.
-Már nagyon rég voltunk túrázni.Nem volt rá alkalmunk , de Debby és én is imádjuk a természetet.Úgyhogy szerintem jó lesz.
-Oké akkor most hazamegyünk , átöltözünk és visszajövünk értetek.
-Rendben van.-bólintottam és egy csókot nyomtam ajkára.Pont ekkor  jött le az emeletről Debby és Ben kézen fogva.
-Na , megbeszéltem Chloe-val és ő azt mondta rég túráztatok már.-kezdte Alex , mire Ben jelentőség teljesen nézett rá.
-Figyelj Alex , szerintem első randihoz nem a legjobb vadállatok között mászkálni.-ellenkezett Benjamin.
-Szerintem nagyon jó lenne!Olyan régen sétáltam már erdőben ,vagy másztam hegyet.-örvendezett lelkesen Debby.
-Szerintem is nagyon jó választás!Úgy hallottam nem messze van egy vízesés.Na jó...elég messze de szerintem ti is bírni fogjátok.-mosolyogtam rájuk.
-Cicám , szinte erdőben nőttünk fel.Biztos bírni fogjuk.-karolta át derekam Alex.
-Na azt még meglátjuk!-mondtam szemtelenül-De szerintem most menjetek.Mi készítünk néhány szendvicset ,meg minden és át is öltözünk.Szerencsére a nap is ki fog sütni.
-Rendben van.Akkor majd jövünk.-bólintott Alex majd egy apró csókot adott a számra  és a homlokomra.
-Oké.Sziasztok!-köszöntem el tőlük.Amikor Debby hallotta ,ahogy a kocsijuk elhajt akkorát visított , hogy azt hittem beszakad a dobhártyám.


Miután átöltöztünk , a konyhába mentünk és nekiláttunk a szendvicskészítésnek.Apának is küldtem egy sms-t , hogyha mégis hamarabb érne haza ne aggódjon miattunk.


Az erdő egyszerűen gyönyörű volt.Minden zöldben pompázott.Kicsit elszakadtunk  egymástól , de mindig láttuk egymást.Én természetesen Alex-el voltam.
-Benjamin miért nem örült az ötletednek?
-Félt  titeket.Elég sok vadállat van errefelé.De hoztam magammal egy fegyvert is ,úgyhogy a végén beleegyezett.-nyeltem egyet erre az információra.Ő is észrevehette mert megsimogatta az oldalam azzal a kezével amivel a derekamat ölelte át-Nyugodj meg.Van fegyvertartási engedélyünk és kitűnően tudok lőni.
-Hiszek neked.-fújtam ki a levegőt.
-Ne félj.Sose tudnék ártani neked.-fordított szembe magával és megsimogatta az arcomat.-Csak a védelmetekre hoztam magammal.
-Tudom.És köszönöm.
-Ez természetes.-mondta és megcsókolt-Szeretlek.
Elképedve néztem rá.
-Sajnálom ezt még nem kellett volna mondanom.-nézett rám bűnbánóan.
-Olyan bolond vagy!-nevettem el magam-Én is szeretlek.
-Azt hittem ezzel végleg elijesztelek.-nevetett.
-Már miért ijesztenél el?
-Mert csupán egy hete ismerlek.
-És? Azzal nincs gond.Képzeld , apa 3 héttel azután kérte meg anya kezét , hogy megismerte.-nevettem.
-Na majd igyekszem.-nevetett ő is.


Már visszafelé mentünk amikor megcsörrent a mobilom.Itt is van térerő?
-Haló?
-Szia Chloe.Daniel vagyok.
-Szia.Mizujs?
-Gondoltam felhívlak.Hol vagy most?
-Az erdőben.-nevetem.
-Komolyan?-lepődött meg.
-Igen itt Vencouverben van erdő.Nem úgy mint New York-ban.
-Az őszi szünetben nem jönnél vissza?Már nagyon hiányzol a lányoknak is..és nekem is.
-Még nem tudom.Majd még beszélek erről apával.Elég messze van még a szünet.Majd még hívlak de most mennem kell.Szia.
-Szia.-köszönt el.
-Ki volt az?-kérdezte Debby.
-Daniel.
-És mit akart az a...-kezdte volna de a szavába vágtam
-Deborah Bloom!Ki nem merd mondani!-néztem rá jelentőségteljesen.
-De akkor is az.
-Ki ez a Daniel?-kérdezte Alex miközben elértük a házat is.
-Az exem.-sóhajtottam.
-És mit akart?-kérdezte ismét Debby.
-Azt kérdezte nem megyünk e vissza a szünetben New York-ba.A lányok hiányolnak minket.
-Na persze! Meg azért jó lenne ha visszakapna!- elgondolkodott majd ismét megszólalt -Menjünk vissza,és gyertek ti is velünk!-nézett a fiúkra-Persze jöhet Will és Lizzy is.Elég nagy lakásunk van.
-Majd beszélünk a szüleinkkel.-mosolygott rám Alex.Viszonoztam a mosolyát.


na most ennyi lenne...KÉRLEK ÍRJATOK KOMIKAT!!